Költők másképp: Versek szódával (és szörppel)

Költők másképp versek szódával

Versek szódával

 

A szóda hungaricum. A versek szódával estjei minőségi fröccsök, melyek garantálják a felszabadult együttlétet a kortárs líra kiválóságaival és azok művészvendégeivel.

 

A közkedvelt rendhagyó irodalmi sorozatban elismert kortárs költők léptek színpadra, és hétköznapi vagy éppen nem hétköznapi oldalukról mutatkoztak meg.
A sorozat célja az volt, hogy a költőkről teljesebb képet adjon hobbijuk, kedvenc időtöltésük, más művészeti tevékenységük bemutatásával. A kortárs lírát kedvelő közönség így rendhagyó módon pillanthatott be az alkotók műhelyébe.

Így indult

A sorozatot a Kultúrvonal Produkciós Iroda és a Magyar Írószövetség 2011 decemberében indította útjára a Budapesti Kamaraszínház Shure Stúdiójában. A Versek szódával újabb két estje a Café Budapest őszi fesztivál keretében került megrendezésre a Thália Színház Új Stúdiójában 2012 októberében. 2013 szeptemberétől a Nemzeti Színház Kaszás Attila-terme nyújtott otthont a sorozatnak, amely 2014 októberétől ugyanitt folytatódik megújult formában, kibővült tematikával. A költők mellett dalszerzők és slammerek is a vendégei voltak.

 

A 2015-ös évad volt a legsikeresebb

2015-ben beumutatkozott Beck Zoltán (30y), Iancu Laura, Ladik Katalin, Müller Péter Sziámi, Pion István, Szabó T. Anna, Vörös István, Zalán Tibor – és vendégeik.

A részletekről a Facebookon tájékozódhatnak, valamint a sorozat hivatalos, megújult weblapján (www.versekszodaval.hu).

 

Versek szörppel

Az eredeti, fennőtteknek szóló eseményhez kapcsolódik, annak szellemiségét viszi tovább a Versek szörppel névre keresztelt, rendhagyó művészeti foglalkozás kicsiknek (6-tól 10 éves korig)

  • Rímfaragás, meseírás
  • Éneklés, zenélés
  • Vers- vagy meseillusztrálás

Játékmester vezetésével a gyerekek olyan összművészeti foglalkozáson vehetnek részt, amelyben kortárs költőkkel, írókkal, zenészekkel és képzőművészekkel találkozhatnak. Verset faraghatnak, közös szerzeményüket elénekelhetik és közben meg is rajzolhatják.

A foglalkozás 50-60 perc.

 

Ismertebb fellépők voltak

Bereményi Géza (1946) író, filmrendező

Az ELTE BTK olasz-magyar szakán szerzett diplomát 1970-ben. 1971-ig a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat reklámpropagandistája, majd a Pannónia Filmstúdióban szinkrondramaturg. 1978-tól szellemi szabadfoglalkozású. 1995-ben a szolnoki Szigligeti Színházban rendez Schwajda Györggyel. 1997-2006 között a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház művészeti vezetője., 2006-ban a színház örökös tagjává választotta. Cseh Tamás állandó alkotótársa. Négy házasságából két lány- és két fiúgyermeke van.

Főbb művei

Kötetei: A svéd király (novelláskötet, 1970), Kutyák (1975), Poremba (1976), Legendárium (regény,1977), Légköbméter (1979), Halmi vagy a tékozló fiú 1979), Trilógia (színművek: Kutyák, Légköbméter, Halmi vagy a tékozló fiú), A feltűrt gallér (válogatott novellák 1994), Az arany ára (1998), Shakespeare királynője (2001), Azt meséld el, Pista-Örkény István az életéről (2002), Laura – a rendszerváltó elit tündöklése és bukása (musical; Jurás Jenő társszerző, 2005)

Forgatókönyvei: Romantika (1972), Veri az ördög a feleségét (1977), Tíz év múlva (1978), Utolsó előtti ítélet (1979), A kedves szomszéd (1979), Megáll az idő (1981), A tanítványok (1985), A nagy generáció, A szárnyas ügynök ( 1986), Eldorádó (1988), Malacka kisasszony (1988), Utak (Fehér György,1988), Meteo(1989), Potyautasok (1990), Vörös vurstli (1991), A nagy postarablás (1992), A turné (1993), Szabadság tér 56 (1997), A Hídember ( irodalmi forgatókönyv t ársszerző Can Togay 2001)

Főbb díjai

KISZ-díj (1979), a szakmai zsűri alkotói díja a Megáll az idő forgatókönyvéért (1982), József Attila-díj (1984), SZOT-díj (1986), Balázs Béla-díj (1989), Filmkritikusok díja, Filmszemle fődíja (rendezői és írói), A legjobb európai film díja ( Eldoradó című filmjéért, 1989), Magyar Művészetért díj (1992), Déri János-díj (1993), Huszka Jenő-díj (1997), Zala Megyei Alkotói-díj (1998), Komárom-Esztergom megye millenniumi drámapályázatán I. díj az Arany ára című „piaci játékáért” (1998), Pro urbe Budapest (Cseh Tamással közösen, „Budapest művészeti életében egyedi eszközökkel vállalt küldetésük elismeréseként” 1998 ), Kossuth-díj (2001), Szép Ernő Jutalom, drámaírói életművéért (2003), Prima Primissima díj (2011)

 

Csukás István (1936) költő, író

Kisújszálláson született egy nehéz sorsú kovácsmester nagyobbik fiaként. A háború után egy zenetanár biztatására, anyja akaratából jelentkezett az akkor alakult békés tarhosi zeneiskolába: hegedűművész akart lenni. Később mégis a jogi egyetemre jelentkezett, majd egy idő után átment a bölcsészkarra, de bölcsész tanulmányait sem fejezte be 1956 után.Törzshelye lett a Hungária Kávéház, és ekkoriban jelentek meg első versei; írásaiból, irodalmi segédmunkákból élt, a Fiatal Művészek Klubjának vezetője volt, majd 1968-tól 1971-ig a Magyar Televízió munkatársa, 1978-tól 1985-ig a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó főszerkesztője volt; azóta szabadfoglalkozású író. Az 1960-as évek közepén Kormos István biztatására fordult a gyermekirodalom felé. Eddig közel száz kötete jelent meg itthon és külföldön. Olyan halhatatlan mesefigurákat teremtett meg az elmúlt negyven évben, mint például Mirr-Murr, Pom-pom, vagy Süsü, a sárkány. Ezeket a figurákat a gyerekek főként rajz- és bábfilmekből ismerhették meg, több ifjúsági regényéből pedig sikeres tévéfilm készült. 1975-ben a hollywoodi X. televíziós fesztiválon a Keménykalap és krumpliorr című játékfilm megkapta a fesztivál nagydíját és Az Év Legjobb Gyermekfilmje címet is.

Főbb díjai

József Attila-díj (1977, 1987), Andersen-díj (1984), Déry Tibor-díj (1989, 1995), A Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének Életműdíja (1996), Kossuth-díj (1999), Budapest díszpolgára (2011), Prima Primissima díj (2011).

 

Kányádi Sándor (1929)

Nagygalambfalván született (Hargita megye). Az elemi iskola 5 osztályát szülőfalujában végezte. A középiskolát a székelyudvarhelyi református kollégiumban (1941-1944), a Római Katolikus Főgimnáziumban (1944-1945) és a fémipari középiskolában (1946-1950) végezte. Ezt követően beiratkozott a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színházművészeti Főiskolára, de a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Karán szerzett magyar-irodalom szakos tanári diplomát 1954-ben, de soha nem dolgozott tanárként, életét az irodalomnak szentelte. Költői tehetségét Páskándi Géza (1933-1995) fedezte fel. Ő közölte 1950-ben első versét a bukaresti Ifjúmunkás című lapban. 1951-1952-ben az Irodalmi Almanach segédszerkesztője, ezzel egyidőben néhány hónapig az Utunk , 1955-1960-ban a Dolgozó Nő munkatársa, 1960-tól 1990 -ig pedig a Napsugár című gyermeklap szerkesztője.Két fia van (Zoltán, Sándor 1961, László András 1971)

Kötetei

Virágzik a cseresznyefa , (1955), Sirálytánc , (1957), Kicsi legény, nagy tarisznya , (1961), Harmat a csillagon, (1964) , Fényes nap, nyári nap, (1964) , Három bárány , (1965), Kikapcsolódás , (1966), Függőleges lovak , (1968), Fából vaskarikát,Kétszemélyes tragédia ,(1969), Fától fáig , (1970), A bánatos királylány kútja , (1972), Szürkület , ( 1979 ), Farkasűző furulya , ( 1979 ), Tavaszi tarisznya , ( 1982 ), Madármarasztaló , (1986), Küküllő kalendárium , ( 1988 ), Sörény és koponya , (1989), Valaki jár a fák hegyén (1997), Csipkebokor az alkonyatban (műfordítások), (1999), Felemás őszi versek , (2002) Fából vaskarika , (1969), Kenyérmadár , (1980), Meddig ér a rigófütty , (2005), Virágon vett vitéz ( 2002 ), Világlátott egérke ( 2011)

Főbb díjai

1968 – Utunk-díj, 1971 – A Romániai Írószövetség Díja (Fától fáig) , 1978 – A Romániai Írószövetség Díja (Szürkület) , 1979 – Alföld-díj, 1986 – Déry Tibor-díj, 1989 – Az Év Könyve Díj (Sörény és koponya) , 1989 – Az Év Hanglemeze (Vannak vidékek) , 1990 – MSZOSZ-díj, 1990 – A Castren Társaság díja, 1992 – Látó-nívódíj, 1993 – Kossuth-díj, 1993 – Magyar Művészetért Díj, 1994 – Herder-díj, 1994 – Látó-nívódíj, 1995 – Látó-nívódíj, 1998 – Magyar Örökség-díj, 2000 – a C.E.T. Millenniumi díja, 2001 – Kölcsey Ferenc Millenniumi Díj, 2002 – a Pro Renovanda Cultura Hungariae fődíja, 2004 – A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal, 2004 – Mecénás-díj, 2005 – Hazám-díj, 2008 – A Magyar Kultúra Követei Díj, 2009 – A Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztje, 2010 – Bethlen Gábor-díj, 2011 – Aphelandra-díj

 

Lackfi János (1971) költő, író, műfordító, tanár 

Az ELTE BTK magyar-francia szakán szerzett diplomát, majd az ELTE Magyar Irodalomtörténet tanszékén doktorált. 1996-tól a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Francia Tanszékének adjunktusa, a Kreatív Írás program egyik vezető oktatója Vörös István mellett. Öt gyermek édesapja.

Főbb művei

Versek: Magam (Kézirat Kiadó, 1992), Öt seb (Belvárosi Kiadó, 2000), Elképzelhető (Nagyvilág, 2001), A buta felnőtt (gyerekversek, Móra, 2005), Hőveszteség (Palatinus, 2005), Törpe és óriás között (gyerekversek, mondókák, Móra Kiadó, 2007), Apám kakasa – Vörös Istvánnal (gyerekversek, Noran, 2009)

Regények: Két csavart szaltó (Ister, 2002), Halottnéző (Noran, 2007), Kövér Lajos színre lép (meseregény, General Press, 2007), Domboninneni mesék (Móra, 2010)

Főbb díjai

Gérecz Attila-díj (1992), a belga Kulturális Minisztérium Műfordítói Díja (1999), József Attila-díj (2000), Déry Tibor-díj (2001), Az Év Gyermekkönyve (IBBY-díj, 2004, 2008), Európai Költészeti Akadémia Pegazus-díja (2009)

Beck Zoltán

A sorozat igyekezett a líra peremterületeit is bejárni, ezért dalszövegírókat és slammereket is vendégül láttak. 

Dr. Beck Zoltán 1971-ben született, jelenleg a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán, a Romológia Tanszéken dolgozik egyetemi tanársegédként. A nagyközönség leginkább Beckzoliként ismeri, a 30Y frontembereként és dalszövegírójaként. A 2000-ben alapított alternatív rockegyüttes zenéjére a Nirvana és a Red Hot Chili Peppers mellett nagy hatással volt a Rage Against the Machine, a Pearl Jam, a Muse, a Radiohead és a Blur, de kalandozó hangzásvilágukban felfedezhető a Queens of the Stone Age-től kezdve a U2-n és a Depeche Mode-on át a Cardigans-ig szinte minden kísérletező hajlamú, ezredforduló környéki zenekar lenyomata. Ők maguk a 30Y sarokpontjának az 1990-es évek amerikai zenekarainak életérzését tartják. Pályájuk korai szakaszában jelentős szakmai támogatást kaptak a szintén pécsi Kispál és a Borztól. Önmagukról pedig így vallanak: „A 30Y öt fiúból áll. Kettő testvér, három nem. A 30Y nem szereti kategorizálni, milyen zenét játszik, minthogy nem hisz abban, hogy a zene dobozolható lenne. Illetve két részre talán: jóra és rosszra. A 30Y jó zene. A 30Y nem szereti a telet, mert nincs megfelelő fűtés a próbatermében, csúszósak az utak, és gyakran köd van hajnalban. A 30Y szerint a tél balesetveszélyesebb, mint a többi évszak. A 30Y szeret szánkózni. A 30Y beteg. A 30Y szereti a nyarat, mert a lányok rövid szoknyákban és trikókban járnak. A 30Y mosolyog. A 30Y sokat káromkodik. A 30Y nem vallásos. A 30Y apolitikus. A 30Y érzékeny. A 30Y szereti az egyszerű mondatokat. A 30Y asszociatív. A 30Y szokott olvasni. A 30Y nem ír.”

Díjai

Artisjus-díj a dalszövegekért (2012)

Albumok

  • Egy perccel tovább (2004)
  • Csészényi tér (2006)
  • Semmi szédítő magasság (2007)
  • No. 4. (2008)
  • Városember (2010)
  • Szentimentálé (2012)
  • Bezzeg a kurva Beckek (2013)
  • Ahogy elképzeltem EP (2014)
  • Dobozember EP (2014)

Müller Péter Sziámi

A magyar alternatív kultúra meghatározó egyéniségét már gyerekkorában körbevette a kultúra, mivel nevelőapja Müller Péter író, akitől magába szívta a nyelv és a filozófia szeretetét. Talán kevesen tudják Sziámiról, hogy filmrendezői diplomája mellett bohóc és cirkuszrendező szakon is végzett. De emellett egy rádiós szerkesztő-riporteri, és egy magyar-francia szakos diploma is a zsebében lapul. Filmforgatókönyv írói, rendezői, kreatív munkái mellett a legnagyobb hírnevet a Sziámi együttesnek köszönheti. Müller Péter szövegei, és zeneszerzőtársa, Gasner János sajátos, megkötésektől független zenéje alapozta meg zenekaruk sikerét. Közös számaik, például Ha előrelátó csecsemő lettél volna , Nem bízhatsz senkiben , Kicsi, kicsiszolt kő a magyar alternatív zene jelentős darabjai. A Sziámi együttes megalakulása óta jó néhány tagcserén átesett, többször teljesen átalakult. Gasner János 2009-es halála után Müller bejelentette, hogy a szerzőtárs halálával a Sziámi zenekar, mint olyan, megszűnt létezni. Azóta saját, teljes nevén, illetve 2012-től az …AND FRIENDS formációval lép fel.

„Alapjáraton költő vagyok, csupán szokásom dalszerűen írni.” – nyilatkozta magáról Müller Péter Sziámi. 

Albumok

  • Látom, ha hiszem (2014)
  • Az Isten álljon meg (2007)
  • fogjad már meg! (2005)
  • A zene egyen meg (2001)
  • Egyszerű Teremtés (2000)
  • Illa-berek (1997)
  • Egy Vagy Egy Se (1996)
  • Tapasztalat (1995)
  • Olyan vagy!!! (1994)
  • Dervistánc (1994)
  • Belépek egy helyre (1993)
  • Mr Pornowsky előkerül (1993)
  • Testből testbe (1992)
  • Mária evangéliuma, (1991)
  • Sürgős reinkarnáció (1990)
  • Ha… (1989)
  • Maraton (1986)
  • Demó Törökbálint (1986)
  • Antisztár (1985)

Díjai

  • Erzsébet-díj (1992, dráma kategória)
  • Budapestért díj (1994)

A rendezvénysorozat honlapja itt érhető el.